Erkel volt az, aki megzenésítette Kölcsei Ferenc Himnuszát.
Munkásságának fénykora a 19. század derekára tehető, de ünnepelt zeneszerző volt 1867 után is. Az 1844-ben bemutatott Hunyadi László, valamint az 1861-ben bemutatott Bánk Bán a dualizmus korának legnépszerűbb magyar operái voltak.
Keserű
pohár (Vörösmarty Mihály versének két
versszaka, mely bekerült a Bánk bánba)
|
|
Ha
férfi lelkedet
Egy hölgyre föltevéd, S az üdvösségedet Könnyelműn tépi szét; Hazug szemében hord mosolyt És átkozott könyűt, S míg az szivedbe vágyat olt, Ez égő sebet üt; Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég. |
S
ha bánat és a bor
Agyadban frígyre lép, S lassanként földerűl Az életpuszta kép, Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett. Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; De amig áll, és amig él, Ront vagy javít, de nem henyél. |
