Felhívás

Vetélkedőnket a Dr. Bernády György Általános Iskolával közösen szervezzük,

más iskolákból is szeretettel várunk jelentkezőket.

A vetélkedő időpontja:  2017. december 22.
9:30

A vetélkedőre az itt közzétett anyagból (szövegek, dalszövegek, videók stb.) kell készülni. Az oldalon közzétett linkekre is érdemes rákattintani, mivel ezekből szövegértési feladatot kapnak majd a diákok.

A felkészülést segíti egy FB csoport, ahol időnkét tesztek jelennek meg, illetve rövid vetélkedők is lesznek.

Kik vagyunk? 

2014-ben Horváth-Kovács Ádám  vetette fel annak szükségességét, hogy jöjjön létre egy olyan egyesület, amely segíti a kövesdombi magyar oktatást. Az egyesület hivatalosan 2015 elején jött létre. Az elnökséget Kerekes Szilárd történelemtanár vállalta el, a harmadik alapító tag Dávid Erika  biológia-tanárnő lett. Egyesületünk működésében fontos szerepe van Gyepesi-Deák Erikának, aki a könyvelőnk, illetve a kövesdombi általános iskola azon pedagógusainak, akik két százalékos adófelajánlásokat gyűjtenek. Azon vetélkedőinkre, melyen több iskola diákjai vesznek részt, többnyire a magyar államtól kaptunk támogatást. 

Hogyan zajlanak vetélkedőink

Bizonyára sok tanár élt már át olyan helyzetet, amikor az volt a benyomása hogy a versenyt szervező iskola diákjai nyernek, a más iskolából származó diákok meg nem. Mi ezt a helyzetet azzal próbáljuk kiküszöbölni, hogy a versenyző csoportokat a verseny megkezdése előtt hozzuk létre oly módon, hogy a csoportok tagjai különböző  iskolákból származzanak. A verseny megkezdése előtt egy pár kérdésből álló rövid tesztet íratunk a diákokkal azért, hogy a csoportokba hasonló felkészültségű diákok kerüljenek.

Vetélkedőinken a diákok kb. egyharmada részesül könyvjutalomban, de senki nem megy haza üres kézzel. 

E verseny szervezői:
Józsa Hajnalka - zenetanárnő
Kerekes-Szász Emese Rebeka - zenetanárnő
Kerekes Szilárd - történelemtanár
Oltyán Csaba - történelemtanár

Bevezető

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-ben jött létre. Az Ferenc József császár és a magyar vezetők közötti kiegyezés révén Magyarország nagy fokú önállósághoz jutott. 

A Monarchia többnemzetiségű állam volt, és a következő mai országok területét foglalta magába: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina. De hozzá tartozott a mai Románia, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna, Olaszország egy része is. Ezt érzékelteti az alábbi térkép.

A verseny anyaga elsősorban magyarországi zeneszerzőket tartalmaz, akad benne 1 cseh is, sőt egy olyan is aki nem a Monarchia területén született, de életének egy jelentős részét Bécsben töltötte.


 Dvořák

Brahms

Johannes Brahms (1833-1897)

Hamburg bordélynegyedében született, de életének jelentős részét Bécsben, az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában töltötte, itt is halt meg.

A zenész apának nála 17 évvel idősebb feleségétől három gyermeke született, közülük volt az egyik Johannes. Apjától tanult hegedülni és zongorázni, a zenén kívül a játékkatonák gyűjtése volt a szenvedélye. Brahms a család szegénysége miatt vendéglőkben és éttermekben, sőt tengerészbordélyokban is játszott.

Életében jelentős szerepet játszott két magyarországi zsidó származású zenész.
Az egyik közülük Reményi Ede volt, akinek 1849-ben el kellett hagynia Magyarországot, mivel Görgey tábornok segédtisztjeként tevékenyen részt vett a szabadságharcban. Reményi az 1850-es években híres hegedűvirtuóz volt, és egy időben előadásain őt kísérte zongorán a fiatal Brahms.  Reményinek köszönhetően megismerkedik Joachim Józseffel (szintén hegedűművész és zeneszerző). Joachim József segítségével aztán ismert zenésszé válik. E két zenész és zeneszerző révén kerül kapcsolatba Brahms a magyaros zenével.

A magyar táncok első két füzete 1869-ben jelent meg, a harmadik és negyedik kötetet 1880-ban publikálták. Ezek a darabok nem népzenék, hanem népies művek. A Magyar Táncok nagy mértékben hozzájárultak Brahms hírnevének növekedéséhez, és a mai napig nagyon népszerűek. 




Forrás: Cultura Magazin , Színészkönyvtár

Antonín Dvořák (1841-1904)

Egy Prágához közeli falucskában született 1841-ben. Apja a faluban volt kocsmáros, Dvořák is ebben az "intézményben" ismerte és szerette meg a zenét, sőt ő is itt húzta hegedűjén a talpalávalót. Szülei szándéka szerint mészárosnak tanult, de a helyi tanító rábeszélésére elengedték egy prágai orgonaiskolába.
Apja anyagi támogatása nélkül fejezte be a kétéves tanfolyamot, hogy megéljen, prágai kocsmákban hegedült, a nagyszínház zenekarában brácsázott, templomokban orgonált, majd zenét tanított, de így is meglehetősen szerény körülmények között élt. Próbálkozott a komponálással is, de hol kottája, hol zongorája nem volt, leggyakrabban azonban egyik sem. Művei egyébként sem érdekeltek senkit, amit ő később úgy kommentált: "Legalább mindig volt papír a tűzgyújtáshoz."

1875-ben elnyert egy tehetséges, de nehéz anyagi helyzetű zeneszerzők számára kiírt ösztöndíjat, egyre gyakrabban játszott darabjai pedig felkeltették Johannes Brahms figyelmét. A német zeneszerző közbenjárására Berlinben kiadták Szláv táncok című zongoradarabját, és az akkor már negyven felé közelítő Dvořák egy csapásra elismert művésszé lett. Az alábbi felvételen a Szláv táncok zenekari változatát halljuk, melyet a zeneszerző maga komponált.

Ünnepelték Angliai körűtján, Moszkvában.
1892-től három évig a New York-i Konzervatórium igazgatója volt, de az amerikai életet képtelen volt megszokni, és honvággyal is küszködött.

Legismertebb műve az 1893-ban Amerikában komponált IX. (Az újvilágból) szimfónia, amelyben indián és néger folklór-elemek, szláv dal- és tánctípusok ötvöződnek.

 Napjainkban is a legnépszerűbb és legtöbbet játszott cseh zeneszerző.
(forrás: MTVA)

Negyedik tétel

Dvorak és felesége

Dvorak Amerikában, családjával és barátokkal

Zenei élet az 1867-es kiegyezés utáni Magyarországon

Az ország két részből állt: Ausztria (sárga) és Magyarország(zöld). Két fővárosa is volt: Bécs és Budapest. Bosznia mind a két országrészhez tartozott. Horvátország Magyarországhoz része volt, de jelentős autonómiának örvendett.

A 19. század előtt a zenei élet színterei elsősorban a főúri kastélyok, városi paloták, székesegyházak voltak. Ez a 19. század végén már nem mondható el.

Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttével hatalmas beruházások, a magyarországi városok arculatát megváltoztató építkezések kezdődtek. Erőteljes fejlődésneki indultak  a vidéki városok, Budapest pedig óriási ütemben kiépülő világvárossá vált. Megépül az Opera, és volt néhány olyan színház, melyben kizárólag zenés darabokat játszottak (pl. Király Színház) A főváros lett a zenei élet központja.

 az eklektikus stílusban épült Opera

a Király Színház (szecessziós stílusban épült, ma már nincs meg)

A 19. századi hangversenyek többsége jelentősen különbözött az ugyanígy nevezett mai eseményektől. A műsorban a legkülönfélébb műfajú kompozíciók szólalhattak meg egymás mellett. Olykor felolvasásokkal, olykor pedig szavalatokkal tették színesebbé a programot, melynek vegyes összetételét tovább erősíthette a hivatásos és amatőr előadók felváltott szereplése. A zeneszámokat gyakran reggelig tartó táncmulatság követte, és ez a hagyomány - különösen vidéken - a 20. században is sokáig életben maradt.

A zene a fényes estélyek és baráti összejövetelek elengedhetetlen tartozékának számított, melyeken olykor híres művészek  léptek fel. Az otthoni zenélés a módosabb családoknál megszokott szabadidős tevékenység volt, egyre több lakásban jelent meg a zongora, mely nem csak hangszer volt, hanem berendezési tárgy is.

A zeneileg művelt réteg  a századfordulón is elég vékony volt. Ez a réteg főleg német és olasz remekművekért rajongott, a magyar szerzők művei közül elsősorban Erkel Ferenc operáit és Liszt Ferenc műveit hallgatták, melyek  a szélesebb közönség körében is rendkívül népszerűek voltak. Szintén a szélesebb közönségnek az igényeit elégítették ki az operettek és népszínművek. A legtöbben viszont a műveltebb réteg által lenézett, értéktelennek tartott, cigányzenekarok által játszott magyaros műdalokat, nótákat hallgattak.

 Rigó Jancsi, a híres cigányprímás

A huszadik század elején egyes zeneszerzők (Kodály Zoltán, Bartók Béla) az addig kevés figyelmet kapott falusi népzene világa felé fordultak.

Bartók népdalgyűjtés közben, a nő hangját gramofon rögzíti

Liszt Ferenc (1811-1886)

A német anyanyelvű, de magát magyarnak valló Liszt, ma is a világ egyik legnépszerűbb zeneszerzője. Az 1867-es kiegyezést követően sokat tartózkodott Budapesten, de más vidéki magyar városokat is felkeresett.
Rendszerint a téli hónapokat töltötte Magyarországon, 1875-től a budapesti Zeneakadémia elnökeként és zongoratanáraként.

 Liszt Ferenc halála után megjelent cikk (a zongorán a Rákóczi-induló kottája)

A Rákóczi-induló

A 19. században sokan feldolgozták, többek között a francia Berlioz (az ő feldolgozása a legismertebb), Reményi Ede, Erkel Ferenc.

Maga Liszt Ferenc is többször feldolgozta a 19. század legnépszerűbb magyar nótáját, zongorára és zenekarra is írt változatot. A zenekari változatot csak Berlioz halála után, 1871-ben jelentette meg, mivel nem akart rivalizálni a francia zeneszerzővel.

A Rókóczi-indulóról részletesebben ITT olvasthatsz.

Erkel Ferenc (1810-1893)

Erkel volt az, aki megzenésítette Kölcsei Ferenc Himnuszát.

Munkásságának fénykora a 19. század derekára tehető, de ünnepelt zeneszerző volt 1867 után is. Az 1844-ben bemutatott Hunyadi László, valamint az 1861-ben bemutatott Bánk Bán a dualizmus korának legnépszerűbb magyar operái voltak. 

Keserű pohár  (Vörösmarty Mihály versének két versszaka, mely bekerült a Bánk bánba)
Ha férfi lelkedet      Egy hölgyre föltevéd,      S az üdvösségedet      Könnyelműn tépi szét;      Hazug szemében hord mosolyt      És átkozott könyűt,      S míg az szivedbe vágyat olt,      Ez égő sebet üt; Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég.	S ha bánat és a bor      Agyadban frígyre lép,      S lassanként földerűl      Az életpuszta kép,      Gondolj merészet és nagyot,      És tedd rá éltedet:      Nincs veszve bármi sors alatt      Ki el nem csüggedett. Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; De amig áll, és amig él, Ront vagy javít, de nem henyél.

Dankó Pista (1858-1903)

Dankó Pista szobra Szegeden

 Dankó Pista édesanyjával

A századforduló időszakában működött nótaszerzők közül kiemelkedett Dankó Pista.  Muzsikus cigány család leszármazottja volt, s már 15 évesen saját zenekara élén játszott. Döntő fordulat életében a Pósa Lajos költővel való megismerkedése, aki számos nótájának a szövegét írta. De írt neki dalszöveget Gárdonyi Géza is.

Dankó Pista: Eltörött a hegedűm

Eltörött a hegedűm, nem akar szólani, Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólni. A hegedűm majd megreparálom... Szólalj meg hát, rubintos virágom. Hozok mosdóvizet is gyöngypatak vizéből, Ellopom a színét is rózsa levelétől. /:Te leszel a legszebb a világon, Szólalj meg hát, rubintos virágom.:/

Közel félezer nótát költött. Ő az egyetlen a népies műzenében, akinek alakját írók, költők sora örökítette meg (pl. Ady Endre). Nevét őrzi az egyik magyar közszolgálati rádió, mely nótákat, népzenét, világzenét közvetít.

Életéről részletesebben itt: Színészkönyvtár

Kacsóh Pongrác (1873-1923)

Kacsóh Pongrác Budapesten született, 1873-ban. Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, és nem sokkal a kis Pongrác születése után Kolozsvárra helyezték át.




A jövendő zeneszerző a kincses városban kezdte el iskolai tanulmányait, és itt is fejezte be, a Ferenc József Tudományegyetemen, ahol matematikát és fizikát tanult.







Később Budapestre került, ahol gimnáziumi tanár lett. Figyelme egyre inkább a zene felé fordult. 1904-ben a nagyváradi születésű Bakonyi Károly felkérésére komponálta a János Vitéz című daljáték zenéjét. A dalok szövegét Heltai Jenő költő írta. A Király Színházban bemutatott daljáték elsöprő sikert aratott, százhatvanötször játszották megszakítás nélkül a darabot teltház előtt, amire a magyar színházi életben még nem volt példa.  János Vitéz szerepét a kor híres színésznője Fedák Sári játszotta.

Jancsi belépője	Furulya nóta
Én a pásztorok királya legeltetem nyájam, nem törődöm az idővel, a szívemben nyár van. Szerelemnek forró nyara égeti a lelkem, amióta azt a kislányt egyszer megöleltem. Be-bejárok a faluba édes Iluskámhoz, az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János! Kukorica közt találtak, ott szedtek fel engem, a nevem is hej parasztos, de én nem szégyellem. A juhásznak épp elég ez, úribb, cifrább nem, kell, ragaszkodom a nevemhez igaz szeretettel. Becsületes, jó magyar név, nem hímez, nem hámoz, az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!	Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött víz az italom, Kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom. Udvaromon három vájú, abból iszik három nyáj juh. Én vagyok a vízmerője, szőke babám, kis Iluskám szeretője. Mint az égő gyertya fogyok, Azt mondják, hogy beteg vagyok. Beteg, hej a szívem tája, nincsen annak patikája, patikája.
	Kék tó, tiszta tó
	Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, add vissza nékem, óh, szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, sokkal vagy szívemnek adósa. Add vissza nékem őt, s légyen tied ez a rózsa.

1906- őszén hozták haza Rodostóból II. Rákóczi Ferenc hamvait. Nem sokkal ezután mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrác második daljátékát a Rákóczit (ennek is Bakonyi írta a szövegkönyvét).

Rákóczi megtérése

Fülembe csendül egy nóta még, Ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, Egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül, Lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, Szebb ott az álom, szebben dalol a madár. Csak most születtem, most érzem én, Csinált a jókedv, nem igaz e fény. Latorca partján a nóta más, Leányok ajkán galambsírás. Legények ajkán csatakürtök hangja, Sodor mint orkán, vihar, zokogás. /:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

Kacsóh Pongrácz dalai régi gramofon felvételeken
János vitéz  Jancsi belépője Furulya nóta	Rákóczi      Rákóczi megtérése

  A fejezethez kapcsolódó linkek:

A Király Színház

A Színészkönyvtár Kacsóhról szóló életrajza

Huszka Jenő (1875-1960)

Szegeden született, itt tanult hegedülni és zongorázni gyerekkorában, később Budapesten jogi és zenei tanulmányokat folytatott.

Nagysikerű operettjeinek sora a Bob herceggel indult, 1902-ben. Bob "úrfi" tulajdonképpen György királyfi, aki álruhában jár ki éjszakánként szerelméhez, egy egyszerű polgárlányhoz.

Londonban, hej van számos utca, és minden utcán több sarok. És minden sarkon vannak házak, és minden házon ablakok.  De mind, egész nagy Albionban nincs több oly ablak, mint ahonnan a legszebb rózsaszál virít, a legszebb rózsaszál virít.  De mind, egész nagy Albionban nincs több oly ablak, mint ahonnan a legszebb rózsaszál virít, a legszebb rózsaszál virít. Bob úrfi, hej, legény a talpán, A karja kõ, a csókja méz Minden leány utána fordul, És rabja már, akire néz.  De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra vágyik este, reggel Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít.

Bob herceget kezdetben Fedák Sári játszotta aki egy időben kedvese volt Huszka Jenőnek (a két világháború között pedig egy ideig a Pál utcai fiúk írójának, Molnár Ferencnek volt a felesége).





Az 1905-ben bemutatott Gül Baba a török hódoltság korában játszódik.  Gábor diák Mujkó cigánnyal kincsek után kutatva belopózik a budai Gül baba rózsakertjébe és beleszeret az ott fürdőző Leilába, Gül baba lányába. Ráadásul még le is szakít neki egy rózsát.

Régi, több mint száz éves gramofonfelvétel:
Huszka Jenő: Gül Baba
Darumadár fenn az égen


Huszka Jenőről részletesebben itt: Színészkönyvtár

Bartók Béla (1881-1945)

A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók 1881-ben született a ma Romániához tartozó  Nagyszentmiklóson (Sînnicolau Mare), és 1945-ben halt meg New Yorkban. 

 Apja, id. Bartók Béla korai halála után édesanyja, Voit Paula egyedül fogott hozzá hét éves fia és három éves leánya neveltetéséhez városról városra vándorolva, míg végül Pozsonyban telepedhettek meg, ahol Béla rendszeresebb zenei képzésben részesült, és érettségivel befejezte gimnáziumi tanulmányait. Aztán 1903-ig a budapesti Királyi Zeneakadémián tanult. 

az 1910-es évek első felében készült kép

Első nagyszabású hazafias kompozíciói (pl. a Kossuth szimfónia) megírását követően felfedezte a parasztzenét, mely az addig ismert  népies műzenénél eredetibbnek, „hitelesebb”-nek és alkalmasabbnak is bizonyult egy új magyar zenei nyelv megteremtéséhez. Ekkor rendszeres népzenegyűjtésbe fogott, és ezzel párhuzamosan elkezdett népi zenén alapuló modern kompozíciókat írni. Több mint egy évtizeden át fáradhatatlanul gyűjtött Magyarország eldugott falvaiban, a magyarok, szlovákok és románok által lakott területeken. 
        

Bartók és Koldály (székeik majdnem egymással szemben)

1906-tól szoros tudományos együttműködés alakult ki közte és az ugyancsak zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltán (1882–1967) között. 

Bartók Béla emlékét őrzi Magyarország egyik közszolgálati rádiója (Bartók Rádió), mely elsősorban klasszikus zenét, de jazzt és népzenét is közvetít.

Marosvásáhelyen 1981 óta van Bartóknak szobra, Izsák Márton készítette.