Dankó Pista (1858-1903)

Dankó Pista szobra Szegeden

 Dankó Pista édesanyjával

A századforduló időszakában működött nótaszerzők közül kiemelkedett Dankó Pista.  Muzsikus cigány család leszármazottja volt, s már 15 évesen saját zenekara élén játszott. Döntő fordulat életében a Pósa Lajos költővel való megismerkedése, aki számos nótájának a szövegét írta. De írt neki dalszöveget Gárdonyi Géza is.

Dankó Pista: Eltörött a hegedűm

Eltörött a hegedűm, nem akar szólani, Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólni. A hegedűm majd megreparálom... Szólalj meg hát, rubintos virágom. Hozok mosdóvizet is gyöngypatak vizéből, Ellopom a színét is rózsa levelétől. /:Te leszel a legszebb a világon, Szólalj meg hát, rubintos virágom.:/

Közel félezer nótát költött. Ő az egyetlen a népies műzenében, akinek alakját írók, költők sora örökítette meg (pl. Ady Endre). Nevét őrzi az egyik magyar közszolgálati rádió, mely nótákat, népzenét, világzenét közvetít.

Életéről részletesebben itt: Színészkönyvtár

Kacsóh Pongrác (1873-1923)

Kacsóh Pongrác Budapesten született, 1873-ban. Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, és nem sokkal a kis Pongrác születése után Kolozsvárra helyezték át.




A jövendő zeneszerző a kincses városban kezdte el iskolai tanulmányait, és itt is fejezte be, a Ferenc József Tudományegyetemen, ahol matematikát és fizikát tanult.







Később Budapestre került, ahol gimnáziumi tanár lett. Figyelme egyre inkább a zene felé fordult. 1904-ben a nagyváradi születésű Bakonyi Károly felkérésére komponálta a János Vitéz című daljáték zenéjét. A dalok szövegét Heltai Jenő költő írta. A Király Színházban bemutatott daljáték elsöprő sikert aratott, százhatvanötször játszották megszakítás nélkül a darabot teltház előtt, amire a magyar színházi életben még nem volt példa.  János Vitéz szerepét a kor híres színésznője Fedák Sári játszotta.

Jancsi belépője	Furulya nóta
Én a pásztorok királya legeltetem nyájam, nem törődöm az idővel, a szívemben nyár van. Szerelemnek forró nyara égeti a lelkem, amióta azt a kislányt egyszer megöleltem. Be-bejárok a faluba édes Iluskámhoz, az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János! Kukorica közt találtak, ott szedtek fel engem, a nevem is hej parasztos, de én nem szégyellem. A juhásznak épp elég ez, úribb, cifrább nem, kell, ragaszkodom a nevemhez igaz szeretettel. Becsületes, jó magyar név, nem hímez, nem hámoz, az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!	Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött víz az italom, Kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom. Udvaromon három vájú, abból iszik három nyáj juh. Én vagyok a vízmerője, szőke babám, kis Iluskám szeretője. Mint az égő gyertya fogyok, Azt mondják, hogy beteg vagyok. Beteg, hej a szívem tája, nincsen annak patikája, patikája.
	Kék tó, tiszta tó
	Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, add vissza nékem, óh, szép szerelmes Iluskámat. Kék tó, tiszta tó, sokkal vagy szívemnek adósa. Add vissza nékem őt, s légyen tied ez a rózsa.

1906- őszén hozták haza Rodostóból II. Rákóczi Ferenc hamvait. Nem sokkal ezután mutatta be a Király Színház Kacsóh Pongrác második daljátékát a Rákóczit (ennek is Bakonyi írta a szövegkönyvét).

Rákóczi megtérése

Fülembe csendül egy nóta még, Ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, Egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül, Lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, Szebb ott az álom, szebben dalol a madár. Csak most születtem, most érzem én, Csinált a jókedv, nem igaz e fény. Latorca partján a nóta más, Leányok ajkán galambsírás. Legények ajkán csatakürtök hangja, Sodor mint orkán, vihar, zokogás. /:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

Kacsóh Pongrácz dalai régi gramofon felvételeken
János vitéz  Jancsi belépője Furulya nóta	Rákóczi      Rákóczi megtérése

  A fejezethez kapcsolódó linkek:

A Király Színház

A Színészkönyvtár Kacsóhról szóló életrajza

Huszka Jenő (1875-1960)

Szegeden született, itt tanult hegedülni és zongorázni gyerekkorában, később Budapesten jogi és zenei tanulmányokat folytatott.

Nagysikerű operettjeinek sora a Bob herceggel indult, 1902-ben. Bob "úrfi" tulajdonképpen György királyfi, aki álruhában jár ki éjszakánként szerelméhez, egy egyszerű polgárlányhoz.

Londonban, hej van számos utca, és minden utcán több sarok. És minden sarkon vannak házak, és minden házon ablakok.  De mind, egész nagy Albionban nincs több oly ablak, mint ahonnan a legszebb rózsaszál virít, a legszebb rózsaszál virít.  De mind, egész nagy Albionban nincs több oly ablak, mint ahonnan a legszebb rózsaszál virít, a legszebb rózsaszál virít. Bob úrfi, hej, legény a talpán, A karja kõ, a csókja méz Minden leány utána fordul, És rabja már, akire néz.  De néki más lány csókja nem kell, Egy csókra vágyik este, reggel Kiből üdvösséget merít, Kiből üdvösséget merít.

Bob herceget kezdetben Fedák Sári játszotta aki egy időben kedvese volt Huszka Jenőnek (a két világháború között pedig egy ideig a Pál utcai fiúk írójának, Molnár Ferencnek volt a felesége).





Az 1905-ben bemutatott Gül Baba a török hódoltság korában játszódik.  Gábor diák Mujkó cigánnyal kincsek után kutatva belopózik a budai Gül baba rózsakertjébe és beleszeret az ott fürdőző Leilába, Gül baba lányába. Ráadásul még le is szakít neki egy rózsát.

Régi, több mint száz éves gramofonfelvétel:
Huszka Jenő: Gül Baba
Darumadár fenn az égen


Huszka Jenőről részletesebben itt: Színészkönyvtár

Bartók Béla (1881-1945)

A zeneszerző, zongoraművész és népzenekutató Bartók 1881-ben született a ma Romániához tartozó  Nagyszentmiklóson (Sînnicolau Mare), és 1945-ben halt meg New Yorkban. 

 Apja, id. Bartók Béla korai halála után édesanyja, Voit Paula egyedül fogott hozzá hét éves fia és három éves leánya neveltetéséhez városról városra vándorolva, míg végül Pozsonyban telepedhettek meg, ahol Béla rendszeresebb zenei képzésben részesült, és érettségivel befejezte gimnáziumi tanulmányait. Aztán 1903-ig a budapesti Királyi Zeneakadémián tanult. 

az 1910-es évek első felében készült kép

Első nagyszabású hazafias kompozíciói (pl. a Kossuth szimfónia) megírását követően felfedezte a parasztzenét, mely az addig ismert  népies műzenénél eredetibbnek, „hitelesebb”-nek és alkalmasabbnak is bizonyult egy új magyar zenei nyelv megteremtéséhez. Ekkor rendszeres népzenegyűjtésbe fogott, és ezzel párhuzamosan elkezdett népi zenén alapuló modern kompozíciókat írni. Több mint egy évtizeden át fáradhatatlanul gyűjtött Magyarország eldugott falvaiban, a magyarok, szlovákok és románok által lakott területeken. 
        

Bartók és Koldály (székeik majdnem egymással szemben)

1906-tól szoros tudományos együttműködés alakult ki közte és az ugyancsak zeneszerző és folklór-kutató Kodály Zoltán (1882–1967) között. 

Bartók Béla emlékét őrzi Magyarország egyik közszolgálati rádiója (Bartók Rádió), mely elsősorban klasszikus zenét, de jazzt és népzenét is közvetít.

Marosvásáhelyen 1981 óta van Bartóknak szobra, Izsák Márton készítette.